A kilencvenes évek elején, másfél éven keresztül egy tanyán éltem néhány barátommal együtt. Ez a hely Nagykáta közelében van és a gyülekezetünk vásárolta meg. Két parasztház található rajta, és ezek adtak otthont annak a kis közbenjáró csoportnak, aminek a vezetője lettem.

Az időnk jelentős részét azzal töltöttük, hogy imádkoztunk a gyülekezetek egységéért és az országért. Reggel hét órakor volt egy összejövetelünk és egy másik az esti órákban. Ezeken az alkalmakon az Úr sok dologra tanított a dicsőítéssel kapcsolatban. Egyszer egy másik országért imádkozva álltunk az Isten előtt, és az idő úgy elrepült, hogy észre sem vettük, hogy már hét órája tartott a küzdelem, a közbenjárás és a hálaadás.

Ezekben a napokban kezdtünk arról beszélgetni budapesti barátainkkal, vezetőinkkel együtt, hogy Dávid király, amikor Jeruzsálemben helyet készített Isten ládájának, akkor egy külön sátrat állított fel neki. Megparancsolta a Lévitáknak, hogy a láda előtt hirdessék, tiszteljék és dicsérjék az Urat, Izrael Istenét. A Biblia több helyen utal arra, hogy ezt a szolgálatot folyamatosan végezték a zenészek és az énekesek: I. Krón. 16,6 – ban, és az I. Krón. 16,37 – ben. Ezen kívül a zsoltárokban többször előfordul a „szüntelen dicséret” kifejezés.

Dávid király az Úr prófétáinak ösztönzésére kezdte el az istentiszteletnek ezt a formáját. II. Krón. 29,25. Kinevezte Kenániást fő dicsőítésvezetőnek, és az ő fennhatósága alá tartozott a három prófétáló dicsőítésvezető, Aszáf, Hémán és Etán, majd később Etán helyett Jedutun

I.Krón. 15,17 /első rend/. Utánuk következett huszonegy zenész csoportvezető citerákkal, lantokkal és kürtökkel I. Krón. 15,20-21;24 /második rend/. Majd a harmadik rendben a három főzenész huszonnégy fia által vezetett tizenkét fős csoportok, összesen 288 lévita I. Krón. 25.

A király két részre osztotta a zenészeket. A Hémán és Jedutun vezetése alatt álló csoportokat elküldte a Szent Sátorhoz Gibeonba, az Aszáf vezetése alatt álló csoportok pedig maradtak Dávid sátoránál I.Krón. 16,37-42. A vezetők voltak olyan bölcsek, hogy utánpótlásról is gondoskodtak. Az énekesek és zenészek negyedik rendjébe tartoztak azok a tanítványok, szám szerint négyezren, akik folyamatosan tanultak a szolgálatban lévőktől.

Így épült föl az ószövetségben az első rendezett dicsőítő szolgálat a király vezetésével és a próféták támogatásával. Nagyon sok Isten által ihletett ének született ebben az időben, amelyek a zsoltárok könyvében találhatóak. A léviták rájöttek arra, hogy „hálával kell áldozni Istennek”, és aki ezt teszi, „az dicsőíti igazából Őt, és aki az útra vigyáz, annak mutatja meg Isten a szabadítását” Zsoltárok 50,14-23. Érdekes megfigyelni, hogy ebben az időben Izrael hatalmas győzelmeket aratott harcaival, ellenségei mind meghátráltak, és félt tőlük minden pogány nép.

Az Úr ma is győzelemre akarja vezetni népét és ezek a győzelmek félelmet és tiszteletet fognak kelteni a pogányokban mindenütt ApCsel 2,43. Sok mindent helyre kell még állítani az Egyházban ahhoz, hogy ezek a győzelmek beteljesedjenek és ezek közül az egyik az Isten szíve szerinti hálaadás. Úgy gondolom, hogy az Újszövetségben a rendezett dicsőítő szolgálat felépítésének és elindításának eljött az ideje.

Prazsák László

 

Prazsák László  24 órás dicsőítés és ima c. könyvéből:

Az  első két fejezet hangos változata.

/Lassabb internetkapcsolatnál kicsit várni kell, mert ez egy hosszabb hangzó anyag/